A Neptunusz – hasonlóan az Uránuszhoz és a Plútóhoz – úgy nevezett „külső” (értsd: a Szaturnuszon kívüli) bolygó, amely az egyén egójánál (tudatánál, akaratánál) jóval erősebb, a kollektív tudattalan szférájába tartozó pszichológiai késztetéseket és folyamatokat reprezentál. Ellentétben a „személyes” bolygókkal (Vénusz, Mars, Merkúr), a külső bolygók a görög–római istenvilág főisteneinek nevét viselik: az Ég (Uranosz), a Tenger (Neptunusz) és az Alvilág (Hadész/Plutó) urai ők: a halandó ember életszféráján kívüli, „nem-evilági” erők megtestesítői tehát. E három bolygó feszítő tranzitjai a születési horoszkóp legfontosabb állásaira (például Nap, Hold, Vénusz) más-más módon, de mindig az adott születési bolygó által jelölt életszféra elkerülhetetlen változásával, átalakulásával, krízisével járnak.
A Neptunusz pozitív értelemben az élet spirituális, transzcendens szférájára való ráhangoltsággal, a „paradicsomi” tökéletességgel, a világ fájdalmától való megváltással és megváltódással, a művészi és esztétikai kifinomultsággal, stb. áll kapcsolatban. Negatív értelmemben a Neptunusz jelentéskörébe tartozik minden, ami „illuzórikus”, „zavaros”, „ködös”, „definiálatlan”; minden, ami nem annak látszik, mint ami valójában (hiszen ezen a világon nincs semmi szeplőtlen és tökéletes). Ahol a Neptunusz pszichológiai értelemben aktiválódik – akár a születési ábránkban, akár életünk során a születési horoszkóp egyes bolygóira adott tranzitjaival – ott nagy eséllyel becsapjuk magunkat, légvárakat építünk, illetve valaki vagy valami becsap minket és csalódást okoz nekünk. Ott a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan eredetileg tűnt, és a neptunuszi folyamat végére valamiféle fájdalmas kiábránduláson és illúzióvesztésen megyünk keresztül.
Miután a születési horoszkópunk Vénusz-állása leírja párkapcsolati működésünket, szerelmi életünk milyenségét, intim kapcsolódási módunkat, így érthető, hogy a külső bolygók Vénuszunkat érintő jelentős tranzitjai jellemzően a szerelmi életünkben megjelenő pozitív vagy negatív élmények formájában nyilvánulnak meg.
A Neptunusz feszítő tranzitfényszögei a születési Vénuszunkra (elsősorban a kvadrát, valamint a szembenállás és az együttállás) mindig egybeesnek a párkapcsolati életünkben ilyen vagy olyan módon megjelenő becsapódással, illúzióvesztéssel és kiábrándulással. Ezeknek a meglehetősen hosszan tartó tranzitoknak az idején fontos, hogy próbáljuk annyira elfogulatlanul és tisztán látni saját helyzetünket, amennyire csak lehetséges. Ilyenkor tudnunk kell, hogy bármennyire is ígéretesnek látszik egy kapcsolat vagy egy élethelyzet, nagy eséllyel elnézünk valamit, esetleg valaki szándékosan vagy akaratlanul félrevezet minket.
A fentiekre példa Bori, a húszas évei végén járó fiatal nő, akinek születési Vénuszára a tranzit Neptunusz 2016 folyamán kvadrátot adott. A bolygók időnkénti retrográd mozgásának következtében egy tranzit jellemzően háromszor pontos: a tranzit Neptunusz 2016 április legelején, augusztus legvégén, majd végül 2017 február elején haladt át a pontos kvadrátot jelentő Halak 10°46’-on (Bori Vénusza Ikrek 10°46’). Ennek alapján általánosságban azt mondhatjuk, hogy a tranzit kb. 2016 tavaszától 2017 tavaszáig volt „aktív”, vagyis ebben az időszakban hozott az értelmének megfelelő életeseményeket. Bori életében mindez a következőképpen nyilvánult meg. 2016 június végén egy budapesti szórakozóhelyen találkozott Jannal, egy fiatal norvég férfival. Szinte azonnal magnetikus vonzalom alakult ki közöttük, bár Bori elmondása szerint Jan „nagyon másmilyen” volt, mint ő, annyiban például, hogy aktív művészi (festői) ambíciókat ápolt. (Láthatjuk a Neptunusz kapcsolatát az „elszálltsággal” és a művészi hajlamokkal.) Bori és újdonsült skandináv barátja viszonyt kezdtek, melynek részeként Jan szeptemberben meghívta magához Borit Norvégiába. A kapcsolatról már az ottlét során bebizonyosodott, hogy nem igazán fenntartható, ám eközben a dolgok neptunuszi „félresiklásának” súlyos következményeként egy nem kívánt terhesség, valamint az azt követő terhességmegszakítás is bekövetkezett. Jan a terhességre még „többé-kevésbé megértően és támogatóan” reagált, ám Bori novemberben azt vette észre, hogy a férfi törölte őt Facebook-barátai közül. A kudarcos viszony ezen záróakkordja tökéletesen leírja a Neptunusz–Vénusz kvadráttal járó csalódást, kiábrándulást és kijózanodást. Jan, illetve a hozzá fűződő kapcsolat alapjaiban másnak bizonyult, mint ahogyan azt Bori az elején érzékelte.
A tranzit-Neptunusz kvadrátja a születési Vénuszra természetesen számtalan egyéb módon is megvalósulhat. Egy csodálatosnak ígérkező, ám végül kiábrándulással végződő új kapcsolat csupán az egyik ilyen forgatókönyv. Stabil párkapcsolatban élők esetében a tranzit gyakran egy olyan életszakaszt jelöl, amelyben ez egyik fél valóban és szó szerint megcsalja a másikat. Minden jelentős tranzit egy sajátos emberi helyzetben, egy sajátos születési horoszkópban valósul meg. De bárhogyan is történjen, a Neptunusz legfontosabb születési bolygóinkra (pl. Nap, Hold, Vénusz) adott feszítő tranzitjainak közös élménye egyrészt a tisztánlátás hiánya, az „eltévedtség” és a „köd”, másrészt pedig – a tranzit kései, befejező szakaszában – a valakivel, valamivel vagy netán önmagunkkal kapcsolatos csalódás, amelynek rendszerint mi magunk ágyazunk meg.