Az én fókuszom

Az asztrológia gyakorlati alkalmazhatósága rendkívül széles körű, ráadásul minden ábrafejtést alapvetően meghatároz az adott tanácsadó megközelítésmódja és habitusa. Ezért amennyire csak lehetséges, érdemes előre tisztában lenni azzal, hogy milyen szemléletben dolgozik, illetve miben tud leginkább segíteni az, akihez asztrológiai perspektíváért fordulunk. Természetesen minden asztrológiai beszélgetés logikus kiindulópontja a születési horoszkóp áttekintése, a legfontosabb személyiségjegyek, erősségek és nehézségek számbavétele. Mindenki szeret önmagára reflektálni, és egy felkészült asztrológussal folytatott beszélgetés valóban megvilágosító erővel hathat – mintha pszichológiai értelemben először látnánk magunkat a tükörben. Különösen fontos a születési horoszkóp vizsgálata olyankor, amikor egy adott életterületen vagy viszonyrendszerben folyamatosan fennálló, tipikus nehézségek jelennek meg.

A saját gyakorlatom szempontjából mégsem a születési ábrát, hanem az alábbi két témakört tartom a legizgalmasabb és a legmagasabb „hozzáadott értékkel” bíró asztrológiai területnek.

 

Krízisasztrológia

„Sós kútba tesznek, onnan is kivesznek.
 Kerék alá tesznek, onnan is kivesznek

„Életem a tudattalan önbeteljesítési folyamata.”[i]

A legtöbben csak akkor fordulnak bármilyen életvezetési tanácsadóhoz, amikor súlyos nehézségekkel szembesülnek, életük valamilyen szempontból felbolydul vagy törésponthoz érkezik. Nem egyforma intenzitású kríziseken megyünk keresztül, ellenkezőleg, a születési ábrák (és a belőlük következő dinamikus változási periódusok) gyökeresen eltérők, vagyis – ahogyan ezt látjuk is magunk körül – vannak „könnyebb” és „nehezebb” életek. Mégis, alig akad valaki, akinek az életében bizonyos pontokon ne történne valamilyen megrázkódtatással vagy fájdalommal járó hosszas átmenet (vagy éppen pozitív, boldogító kiteljesedés). Ezek a megrázkódtatások rendszerint a szerelmi életben, a családi környezetben, egészségügyi területen vagy a szakmai/munkahelyi szférában zajlanak le.

A pszichológiai asztrológia azt mutatja meg nekünk, hogy ezek a változások nem esetlegesen történnek, hanem tudattalan fejlődésünk asztrológiailag időzített fordulópontjai („ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek”[ii]). Jungi terminológiával azt mondhatjuk, hogy lényünk teljességének, a tudatot és a tudattalan pszichét egyaránt magába foglaló Selbstnek (Mély-Én, Core Self) az önmegvalósítási és fejlődési állomásai, amelyek gyakran éppen ellentétesek akaratunkkal, vagyis azzal, hogy mi lenne az adott élethelyzettel kapcsolatos tudatos kívánságunk.

Az asztrológiai tanácsadás szempontjából döntő fontosságú, hogy ezen krízisperiódusok iránya, tartalma és időtartama jól látható. (Az ezt vizsgáló három fő eljárás közül én elsősorban a bolygótranzitokat, illetve az ún. szolár horoszkópot használom.)

Az azonban, hogy információt szerzünk e krízisek asztrológiai hátteréről, még nem ad módot arra, hogy manipuláljuk is ezeket a folyamatokat. Mindig tudnunk kell, hogy ezek során – megint csak jungi terminológiával élve – az egónknál összehasonlíthatatlanul erősebb tudattalan psziché aktiválódik, illetve nyilvánul meg életesememényeinkben és életkörülményeinkben.

Az asztrológiai perspektíva mégis óriási segítséget nyújthat az önmagából kizökkent, kétségbeesett ember számára. Egyrészt azért, mert általa jobban rálát önmagára, vagyis a külső változásokat saját útja, természetes érési, változási folyamata részeként ismeri fel, és ezzel bizonyos mértékig enyhíti és finomítja is azokat. Másrészt pedig azért, mert tudomást szerez a folyamat időzítéséről, időtartamáról és várható enyhüléséről, vagyis arról, hogy – noha az ilyen időszakokban éppen ezt nem szoktuk tisztán látni – „van kiút az alagút végén”, és a folyamat valamiféle feloldódás irányába tart.

 

Kapcsolati összeillőség

„Minden személy egy pszichikus rendszer, amely, ha hatást gyakorol egy másik személyre, tulajdonképpen egy másik pszichikus rendszerrel lép kölcsönhatásba.”[iii]

Mindenféle személyközi interakció leírható pszichikus energia-kölcsönhatásként, és ennek a kölcsönhatásnak a milyenségét – mind nehézségeit, mind könnyű, áradó, harmonikus voltát – a kölcsönhatásban részt vevő két fél születési ábráinak összevetése (szinasztria, illetve kompozit horoszkóp) pontosan mutatja.

Mindannyian folyamatosan tapasztaljuk, hogy társas viszonyaink minősége eltérő, noha mi magunk mindegyikben ugyanaz a személy vagyunk. Nemcsak az intim kapcsolatokra kell gondolni: két ember között azonnali és automatikus energiaviszony jön létre mindenhol: a tágabb családi körben, munkahelyen, baráti körben, társaságban, de meg egy felületes utcai vagy bolti érintkezés során is. Egyesekkel különösebb erőfeszítés nélkül, harmonikusan, elfogadóan, kölcsönös érdeklődéssel, jó kommunikációval kapcsolódunk, másokkal ugyanilyen közvetlen módon taszítást, frusztrációt, elutasítást, gátolt kommunikációt, egyenesen ellenszenvet érzékelünk. Nem véletlen, hogy a pszichológiai kölcsönhatásokra a legtöbb nyelv alkalmazza a kémia szót („nem volt meg közöttük a megfelelő kémia”). Valóban kémiai elemekhez hasonlóan lépünk kölcsönhatásba, ami leginkább azt jelenti, hogy a viszonyunk adott, és csak a saját természete szerint tud működni. Vonzásaink és taszításaink még tudatos erőfeszítéssel sem igazán változtathatók.

Mindez természetesen a közeli, intim kapcsolatokban a legfontosabb, hiszen itt ez a dinamika a maga teljességeben megnyilvánul. Ideális esetben párkapcsolatokban több tekintetben is kívánatos lenne a nagyfokú összeillőség: a kommunikáció, az értékek és érdeklődések, szexuális összhang, pénzhez való viszony, világnézet, szabadidős igények, hivatás- és életcélok mind-mind fontosak, és az ábrák összevetéséből láthatók. Adott esetben az is előfordulhat – ezek a legproblematikusabb kapcsolatok –, hogy egyes pontokon erős, kölcsönös irritáció van jelen, a kötés (ismét egy kémiai fogalom) mégis szoros, tartós és nehezen oldható. Egy kapcsolat vonzásainak és taszításainak megértése és tudatosítása nem szünteti meg a fennálló akadásokat, de ez által tisztább képet kapunk kapcsolatunk adott, nagymértékben változtathatatlan minőségéről, ami pozitív hatással lehet elvárásainkra, frusztrációinkra, a kapcsolatra vonatkozó terveinkre és reményeinkre.

Ezen túlmenően az összeillőségi vizsgálat az üzleti partnerségekben is nagyon hasznos lehet, hiszen abból a két partner közötti esetleges kommunikációs akadályok, félreértések, vagy éppen az (akár teljesen akaratlan) őszintétlenség és félrevezetés is jól feltérképezhető.

 


[i] Jung, C. G.: Emlékek, álmok, gondolatok, fordította: Kovács Vera, Európa Kiadó, Budapest, 2006.

[ii] Préd 3,4 (Károli Gáspár fordítása).

[iii] Jung, C. G.: A pszichoterápia gyakorlata, fordította: dr. Szalai István, Scolar Kiadó, Budapest, 2002.